Egy helyi kis szegeny es kasztonkivuli gyerekeket felkarolo iskola megkert, hogy segitsek be nekik, mikor tudok... Nos az utobbi harom heten en vittem az elso osztalyt... :)
Mindig is akartam tanitani, kisiskolasokat, iskolaban (nem csak gyerekprogramokon)... Elso heten a nagycsoportot (itt mas az iskolarendszer, mar ok is tanulnak mint a sulisok) is nekem kellett vinnem - parhuzamosan ket osztalyt egy teremben (tovabbi masik ket osztallyal)...
Na, ez egy erdekes es total uj kihivas volt... De szeretem a kihivasokat! Ha nem lenne kihivas, semmit sem tanulnek, sehova nem jutnek el, semmi ujat nem probalnek ki... Itt Indiaban szinte minden nap ujabb kihivassal nezek szembe... Vannak dolgok, amik az elejen kihivast jelentettek, de mostmar teljesen hozzaszoktam. Megis van ami ujra es ujra kihivaskent jelentkezik... Ilyen pl az indiai etel, vagy konkretan a chili mint olyan... Eleinte alig birtam, aztan hozzaszoktam, megis neha, egy-ket hetente elmegy minden etvagyam, ra sem birok nezni indiai kajara, rizsre, chilire stb... es ujra meg ujra van idoleges gyomorproblem is...
De ez a legkisebb kihivas mind kozul...
Nos, visszaterve a sulira. Az elso het teljesen lefarasztott. Mivel tanarhiany volt, betanulasi oram sem volt, nemhogy napom vagy hetem... Bemutattak a ket osztalynak, majd minden jot kivanva elmentek a maguk osztalyaba a tanarok... Azt sem tudtam miket tanulnak itt a nagycsoportosok meg az elsosok, azt sem tudtam milyen tantargyaik vannak, es soha sem tanitottam meg iskolaban... Huhhh... izgi volt. Elkertem egy-egy gyerek taskajat, es atneztem milyen konyveik vannak... Matekkal kezdtem, abban voltam a legmagabiztosabb... Felirtam a tablara nehany egyszeru peldat, h masoljak le a fuzetukbe es oldjak meg... Ez idot adott, hogy belenezzek kicsit a konyvekbe es kitalaljam mit is es hogyan kene tanitanom...
A heten kezdodott az elso harmadeves vizsgaidoszak (temazarok), igy az elozo ket heten ezekre a dolgozatokra, vizsgakra kellett felkeszitenem a gyerekeket... De hogy nez ki itt egy vizsga egy nagycsoportosnak... mit kernek szamon... egyaltalan mit tanultak, mit kene atismetelni...???Hat, igy kezdodott... Egyutt nevettem a gyerekekkel, mikor nem tudtam hogy kell angolul a `kivonas`-t mondani, vagy mikor kornyezet oran ok kellett megtanitsak nekem, hogy milyen fak es viragok vannak Indiaban, vagy mikor sehogy sem birtak elolvasni a gyonyoru szepirasomat, mert Indiaban maskent irnak szepen (maskent tanulnak irni, kicsit)...
Aztan jott a kihivas, amivel minden tanar elobb-utobb szembenez: hogyan fegyelmezzunk, hogyan erjuk el, hogy figyeljenek a gyerekek, hogy ne segitsenek egymasnak, ne kiabaljanak egyszerre... Sosem voltam a buntetes elmelet partjan, igy egy piros-pontos (itt csillagos) rendszert vezettem be... minden ora vegen a legtobb csillagot osszegyujto gyerek valaszthatott egy szep ceruzat. Ez ilyen szegeny gyerekeknek igen sokat jelent. Csodat muveltek a csillagok es a ceruzak! :) Sikerult elsajatitaniuk a jelentkezes muveszetet, idovel megtanultak azt is, hogy ha egyszerre kiabalnak, senki sem kap csillagot, sot meg a gyengebbek is uj erot, batoritast nyertek (mikor ugy inteztem, hogy neha ok nyerjek el az adott ora ceruzajat)... :)
